Térjünk át arra mit is tanított a Megvilágosodott. tanainak alapja a Négy Nemes Igazság, ami a szenvedésről szól.
   Az első a szenvedés természetét fogalmazza meg. Buddha elég terjedelmes listát sorol fel: a születés, az öregedés, a betegség, a halál, a szomorúság, a fájdalom, a kellemetlennel találkozás, kellemestől elválás, ha nem kapjuk meg amit akarunk: ez mind szenvedés. Ez még nem nagy bölcsesség, viszont Buddha rájött mi a közös ezekben. Mindig arról van szó, hogy ragaszkodunk valamihez, ami valójában nem mi vagyunk.
   Van öt " halmaz" (szkandha) , amelyek látszólag az egyén alkotórészeinek tűnnek, de valójában nem azok: az anyagi halmaz(tárgyak, beleértve a testünket) , az érzékelés, a felfogás, a gondolatvilág és a tudat.A szenvedés forrása, hogy azonosulunk a tulajdonságunkkal vagy akár a testünkkel, amikor az pedig változik, akkor szenvedünk. Sőt az érzékelésünkkel azonosulva vágyunk az élvezetekre és félünk a kellemetlentől, ami szintén szenvedést okoz. Aztán tévesen azonosulunk a gondolatainkkal, eszméinkkel, ezek miatt is szenvedünk és így tovább.
   A második nemes igazság szerint a szenvedés forrása a testi gyönyörök iránti vágyakozás, az élvezetek keresése, az érzékszervek élvezete iránti vágy ( pl.:zenehallgatás), a létezés utáni vágyakozás, de akár a megsemmisülés iránti vágyakozás is. A vágyakozás hatására tovább akarunk élni, ezért újjászületünk.
   A harmadik nemes igazság a szenvedés megszűntetése.Ha megszűnik a vágyakozás, feladjuk vágyainkat és megtanulunk lemondani a vágyott dolgokról, felszabadulunk. A buddhizmus alapgondolata tehát elég egyszerű: ne törd magad ha nincs Mercedesed, légy boldog a Suzukiddal. Ezt a bölcsességet persze egy átlagos kocsmai " filozofálás" során is megismerhetjük(nem hiába mondják a buddhisták, hogy minden tanítás maga a Tanítás, irány tehát a kocsma!)Ez a Buddha nevű fickó azért lett híres, mert a gondolatot kiterjesztette a saját testünkre és elménkre is.
    A negyedik nemes igazság a szenvedés megszűntetéséhez vezető út, a Nemes Nyolcrétű Út : a helyes nézet(ismerni a Négy Nemes Igazságot) a helyes szándék (az előző nézet alapján elindulni a felszabadulás felé),helyes beszéd, helyes cselekvés, helyes életvitel (ezek általános erkölcsi alapelveket jelentenek: ne hazudj, ne lopj , ne légy hiú, ne ölj, ne rágalmazz másokat, ne gyűlölködj stb.) helyes törekvés (a jóra) , helyes éberség (figyelni saját testünkben és elménkben zajló jelenségeket) és a helyes meditáció (amellyel megszabadul a szenvedéstől, majd az örömtől és eléri végül a tökéletes közönyösség állapotát.)
   Buddha tanai alapvetően vándor aszkétáknak és remetéknek szólnak. A tökéletes közönyösség és lemondás felé törekedve nem lehet rendes családi életet élni, dolgozni, esetleg vagyont gyűjteni. Halála után nem sokkal szigorú szabályzat alakult ki, miként kell a buddhista szerzeteseknek koldulniuk, (hogy ezzel is megalázva magukat feladják az egójukat vagy a hiúságukat)Ezek a vándor koldusok esős évszakban összegyűltek egy-egy laikus buddhista házában, istállójában, hogy meghúzzák magukat, és itt megosztották tanaikat egymással. Ezekből a közösségekből alakultak ki a buddhista kolostorok, amelyek közül sok persze az évszázadok során nagy vagyont és politikai befolyást is szerzett , de hát ilyen a szegénységről tanító vallások sorsa.