Igazából nem is volt pocakos csak a kínai ábrázolásokon kezdték el, taoista hatásra így ábrázolni. Sőt a szent iratok nagyon jóképű, izmos férfiként emlegetik.

Siddhartha Gautama egy kis törzsi királyság hercegeként a harcosok kasztjához tartozott. Békésan élte életét a palotában, felesége gyermekeket szült neki( így teljesítette kötelességét a családja felé) mígnem egy nap, vándorútja közben találkozott egy öregemberrel , egy beteggel, egy halotti menettel, végül pedig egy vándor aszkétával. Mindezek hatására rájött, hogy a gazdagság mit sem ér, hiszen az ember halandó, egyedül a lelki megvilágosodás lehet a célja. Elszökött hát otthonról és vándor aszkétának állt.

Azonban hosszú koplalás és önsanyargatás után rájött, hogy ez sem annyira nyerő, hanem az élvezetek hajszolása és az önsanyargatás közti arany középutat kell követni. A híres hasonlat a húros hangszerekről szól: ha túl feszes , akkor könnyen elszakad a húr, ha túl laza, nem szól szépen a zene. Amikor ezt Gautama felismerte, akkor lett belőle Buddha , avagy " Megvilágosodott" , és a következő negyvenöt évben vándorolva hirdette tanait , elindítva ezzel a tan (dharma) erejét.