A buddhizmus a nagy világvallások egyike, a Távol-Kelet kultúráinak egyik közös nevezője Indiától egészen Japánig . Most bemutatom nektek a zent és előzményeit. Kezdjük a legelején.

  … az i.e. 6. évszázadban nagy társadalmi válság volt. Mindenféle új vallási irányzat jelent meg , szinte minden fügefa alatt meditált egy vallásalapító. 

Hat jelentős irányzat alakult ki ekkor, köztük a buddhizmus, a jóga és a dzsánizmus.
    A nagy vallásalapítási hév nem meglepő. Egyrészről mindenkitől elvárták, akár harcos vagy paraszti kasztból származott, hogy tanulmányozza a védákat , öregkorában pedig álljon erdei remetének és vándor koldusnak , elmélkedjen a nem evilági dolgokon. Másrészt a korábban kialakult vallási hagyományok sokaknak nem tetszettek: a papok kasztja egyre komolyabb rítusokat végzett, nem volt ritka a száz ökör vagy ló feláldozása , a királyavatás rítusa pedig egy évig tartott. Nem csoda hát , hogy számtalan guru hirdette tanait, gyakran pedig „ vitaestet” rendeztek.
   De volt egy dolog amiről nem nagyon vitatkoztak:a közös alapokról, amiket a buddhizmus is magával vitt a nagyvilágba. A reinkarnáció, az újjászületés tana az egyik.
Az ember a halála után, jó vagy rossz vágyai , tettei alapján beutalót kap a pokolba vagy a mennyországba.Majd miután ott eltöltött némi időt, újjászületik a Földön. Gautama Buddha

Egyes buddhista irányzatok, mint pl. a tibeti, megtartották a pokolbéli „ vakáció” gondolatát, mások azonban a halál utáni azonnali újjászületésben hittek, a jutalom/ büntetés itt az, miként is születik újjá az ember. Sőt bizonyos buddhista irányzatok nem is hisznek a reinkarnációban.
   Az indiaiak szerint tehát az ember újjászületik, de ez a létezés körforgása nem olyan jó, a cél, hogy kilépjünk ebből a körforgásból, elérjük a nirvánát, a megsemmisülést.
Az indiai papok sokat vitatkoztak azon, hogy amikor a teremtő isten(Brahman)  megteremtette a világot, akkor vajon a világ több lett-e , mint maga Brahman ( ez az önmagát felülmúló teremtés ) , vagy nem. A brahmanisták az utóbbit vallották, szerintük a világ sokfélesége csak  illúzió, valójában továbbra is csak egyetlen létező van, Brahman. A lét körforgásából való kilépés tehát azt jelenti , hogy átlátunk a világ illúzióján.(mája)
   A buddhisták még erre is rákontráztak: szerintük még az én (átman) és az egyetlen létező, Brahman sem létezik. Ellenben a brahmanista elv továbbvitele az a gondolat, hogy a nirvána eléréséhez csak fel kell ismernünk a már eleve bennünk rejlő Buddhaénünket , tehát akad erős hasonlóság a két felfogás között.

Amitabha Buddha
   A következő cikkemben Buddháról, a vallásalapítóról írok, aki mindezekkel elég keveset foglalkozott.