A keleti sárkányszobrok és festmények csak elsőre hasonlítanak nyugati rokonaikra.A nyugati sárkányok a mesebeli sárkányok amik lehetnek rosszak illetve jók, királylányrablók,vagy beszélő sárkányok .

A keleti, eredetilag kínai sárkány azomban nem más , mint egy isten.Nemes és hatalmas, egyike a 4 mágikus állatnak( Az egyszarvú , főnix, és teknős a másik 3.),parancsol a viharnak,és császárok származtatták tőle a családfájukat.A klasszikus kínai világkép a két őselem a Jin és a Jang körforgásából bontja ki az egész univerzumot. A két elem egymással ellentétes ugyanakkor kiegészíti egymást. A Jin a sötétség, női elem, a föld, színe a sárga,állata a tigris, a Jang a fény, a férfi elem, az égbolt, színe a sötétség és jelképe a sárkány.

Megjelenés

A keleti sárkány hüllőszerűnek tűnik, de valójában több állat testrészeiből épül fel.

Egy leírás szerint szarva a szarvasé, feje a tevéé, szeme a démoné, nyaka a kígyóé, hasa a kagylóé, pikkelyei a pontyé, talpa a tigrisé, karmai a sasé, füle a tehéné.

A sárkány egyike a tizenkét állatövi jegynek is, ezért egy másik elmélet szerint a töbi 11 állatból épül fel.Egy dologban azomban egyetért a két állítás: a sárkánynak van füle, de nem ezzel hall , hanem a szarvával, illetve ritkán lehet szárnya is , de ezt nem használja repülésre.

A sárkány  a legendás császár, Huang Ti óta az uralkodó jelképe is, és törvények szabályozták a használatát. A szabályozás legfontosabb tárgya a sárkány karma volt, pontosabban ezeknek a száma. A klasszikus kínai sárkánynak 4 karma volt, ( ezt Mangnak nevezték) , a császári sárkány viszont ötkarmú, ennek a neve Long, és ruhákon, épületeken csak a császár használhatta . A közrendű emberek tárgyain később a háromkarmú sárkány terjedt el a legjobban. Japánban is ez a legismertebb.

 4 karmú sárkány

Hatalom

 A sárkány ereje az időjárásra, különösen az esőre terjed ki. Kínában és Japánban fontos az eső, mivel ez szükséges a mezőgazdasághoz . Ezért valaha minden falunak saját sárkányistene volt, aki gondoskodott a veteményről .A viharokért, a természeti katasztrófákért szintén őt tették felelőssé, a klasszikus metszeteken is gyakran ábrázolták a sárkányt a felhők között repülve. Az áradásokat is szívesen varrták a nyakába, hiszen a sárkány gyakori lelőhelye a vizekben van, különösen a gyorsfolyású folyókban, vízesésekben és tengerekben.

 A sárkányoknak a hagyomány számos különböző típusát említi. Ilyenek a Tianlong,  a mennyei sárkány, a mennybéli paloták őrzője, vagy senlong, vagyis sárkányisten, ő az időjárás igazi irányítója. A császárt szimbolizáló sárkányt , az uralkodói szín után Huanglongnak, azaz sárga sárkánynak nevezték, Dilong  a földi sárkány, a folyók és tengerek ura, Fucanglong pedig a kincseket őrző fajta.

 Gyakran ábrázolták a sárkányt gyönggyel, amint éppen lenyeli vagy kiköpi azt. Ebben  a gyöngyben van a hatalma, ha ezt valaki eltudja tőle venni, a sárkány ártalmatlan lesz. A legendák  egyik császáráról azt is feljegyezték , hogy sárkányokat tartott az udvarában, egyrészt vadászni, másrészt hátas állatnak is.

Egy másik uralkodónak meg egyenesen a sárkányhús volt a kedvenc eledele.

Zöld sárkány

Magyar sárkányok

 Népmeséink sárkányai nem teljesen azonosak nyugat - európai rokonaikkal.

Sok mesében szerepel emberi vonásokat viselő sárkány, akinek csizmája van, felesége, kását eszik. 

Ez valószínűleg belső – ázsiai eredetű. A híres hétfejű sárkány eredetileg a Jelenések Könyvéből származik.

Sárkányok az animében

 Sok animében szerepelnek sárkányok, de ezek közül csak kettőt írok le.

Egyiket biztosan ismeritek, aminek más a nevében is szerepel a sárkány szó. A Dargon Ball. Toriyama Akira mangája hosszú évekig látta el olvasnivalóval a japán közönséget, a mai napig még újabb kiadások jelennek meg nyugaton, az animesorozat sikere pedig még azt is messze felülmúlta. Most azonban inkább a Szent Sárkányról írnék.

 Név szerint Shenlon/ Shenron , ahogy emlegetni szokták, valójában Shenlong, japánul Shinryuu , a sárkányisten. A történet alapjául szolgáló Nyugati utazásban több sárkány is szerepel, a nyugati sárkánykirály fia hátas állatként szolgálja az utazókat, a Majomkirály botját pedig a keletei Sárkánykirálytól lopják el. Toriyama – san a sárkányok erejét hordozó gyöngyökkel kombinálta a történetet.

 A másik példánk a jóval közelebbi múltból való : ennek a történetnek központi eleme a sárkány neve , ami Nigihayami Kohakunushi.

Azaz a Kis Haku Folyó, röviden Haku, a film pedig a Chihiro szellemországban. Ha egy igazi sárkányistent akarunk repülés és harc közben látni, itt „lesz rá alkalmunk”.

Haku és a papírmadarak küzdelme a már klasszikus Miyazaki-mozi egyik leglátványosabb jelenete , a mester híres légibalettjeinek iskolapéldánya.

Chihiro               szellemországban

Szerintem jó ez a történet, bár 14 évesn felülieknek ajánlott:Chihiro, a tízéves, önfejű kislány meg van győződve arról, hogy az egész világ körülötte forog - épp ezért képtelen belenyugodni abba, hogy szüleivel új városba költözik, és csalódottságát meg sem próbálja leplezni az utazás alatt. Amikor az erdőben eltévedve egy különös zsákutca végére érnek, a kis család rábukkan egy sötét alagútra, amelynek másik végén szellemváros fogadja őket. Az üres utcákon fejedelmi lakomától roskadoznak az asztalok: az éhes szülők mohón a finom ételekre vetik magukat, ám hamarosan disznóvá változnak, amikor a városban felbukkannak a valódi vacsoravendégek. Az eldugott mesevilág lakói ősi istenek és más csodalények, uralkodója pedig Yubaba, a gonosz boszorkány. Chihiro csak akkor mentheti meg szüleit, ha hasznossá teszi magát Szellemországban és munkát talál magának a banya hatalmas fürdőházában.

 (Én láttam ezt a rajzfilmet , és szerimtem nagyon aranyos:)   )