Basho Matsuo (1644-1694)

Az "isteni Basho" a legjellegzetesebb japán költő, aki az ősi haiku-t megújította s egyben tökélyre vitte; tartalmilag elmélyítette, megjelenésében csodásan hajlékonnyá tette. Hatása nemcsak irodalmi volt; erkölcsi is. A költészetet nem célnak, hanem eszköznek tekintette, mert az már természeténél fogva nem tűrheti a hamisságot, a cifraságot, a - látszatot: a puszta szemfényvesztést. A szegénység-párti, szegénységet fogadott költő és buddhista szerzetes élete is a gazdag egyszerűség, a türelmes tisztaság példaképe volt. Verseinek európai nyelven való megszólaltatására Kosztolányi mutatott sok mesterfogást, utánozhatatlan találékonysággal. (I. Gy.)

MAGÁNY

Tar ágat húz le
egy varjú teste:
őszvégi este!

RÉSZVÉT

Száradó kimonók mindenfelé.
Köztük egy kicsi ingujj.
Egy halott gyermeké.

HIRTELEN

Villám-világot
véltem az ében égen:
kócsag kiáltott!

VÉDŐ GYENGESÉG

Hiába próbál
a szitakötő-pár
rádszállni, fűszál!

BUDDHISTA TESTVÉRISÉG

Ne fogd meg a virágon
dongó-csapongó méhet,
madár barátom!

ALKONYI CSÖND

Tó. A hinárba
most be egy béka –
Micsoda lárma!

FEHÉR TÉL

Gyertek velem föl,
bámuljuk a hegyi tavat,
míg a fáradtság össze nem tör.

ÓHAJ

Vézna kacsácska,
lábad a sárga-pelyhű kimonóban
bár sose fázna!

Csigecu-ni (1634-1706)

Basho tanítványai közt a legjelentékenyebb költő-asszony. Özvegyen maradván kolostorba lépett (I. Gy.)

MEGSZAKÍTOTT JÁTÉK

Ki kergeti
a kertben most a lepkét?
Kisfiam eltemették.

Onicura (1661-1738)

Az őszinteség és függetlenség nagy japán hitvallója. Ilyen gondolatokat írt le 1685-ben: "A valóságon kívül nincs költészet. Mindig az igazat kell keresni, még akkor is, ha rabjai leszünk, s oly dolog tárul elénk, ami tőle idegennek látszik." A stílusról meg: "A szó legyen könnyű, de a tartalom súlyos. Ne azt nézzétek, hogy valamely írás régi-e, új-e. Az új ha jó, csak azért öregszik meg, hogy fölújuljon." (I. Gy.)

TAVALYI HÓ

Hát megjöttél, nyár!
S mit hallok? Ezt, hogy:
Mikor lesz tél már?

IHLET

Ki nem fog tollat,
ha lát ily
holdat?!

GYÁSZ

Tücsköt a macska, hamm! Bekapta.
Özvegy tücsökné
jajong most férjének miatta?

KEGYETLENSÉG

Szitakötő. De ha
kitéped szárnyait:
zöld paprika!*

*A szelíd Basho elolvasván ezt a kegyetlen verset, állatszeretetétől vezettetve úgy illesztette be a buddhista világszemléletbe, hogy egyszerűen megfordította:

Paprika? Végy elő,
s ragassz rá szárnyakat:
szitakötő!

 

Ranszecu Hattori (1654-1707)

Basho egyik legkiválóbb követője. A krizantémokról írt haiku-ja eredetijét honfitársai a műfaj mesterdarabjának tartják. (I. Gy.)

HASONLÓSÁG

Nézd csak, odafent vadludak
húznak, és idelent
zarándoksereg ró utat.

ŐSZI BORONGÁS

A bukó levelek
cirógató kezek
gyanánt súrolnak sírköveket.

HŐMÉRŐ

Minden bimbóval, ami kireped
a szilvafaágon,
melegebb egy picit a kikelet.