T�rj�nk �t arra mit is tan�tott a Megvil�gosodott. tanainak alapja a N�gy Nemes Igazs�g, ami a szenved�sr�l sz�l.
�� Az els� a szenved�s term�szet�t fogalmazza meg. Buddha el�g terjedelmes list�t sorol fel: a sz�let�s, az �reged�s, a betegs�g, a hal�l, a szomor�s�g, a f�jdalom, a kellemetlennel tal�lkoz�s, kellemest�l elv�l�s, ha nem kapjuk meg amit akarunk: ez mind szenved�s. Ez m�g nem nagy b�lcsess�g, viszont Buddha r�j�tt mi a k�z�s ezekben. Mindig arr�l van sz�, hogy ragaszkodunk valamihez, ami val�j�ban nem mi vagyunk.
�� Van �t " halmaz" (szkandha) , amelyek l�tsz�lag az egy�n alkot�r�szeinek t�nnek, de val�j�ban nem azok: az anyagi halmaz(t�rgyak, bele�rtve a test�nket) , az �rz�kel�s, a felfog�s, a gondolatvil�g �s a tudat.A szenved�s forr�sa, hogy azonosulunk a tulajdons�gunkkal vagy ak�r a test�nkkel, amikor az pedig v�ltozik, akkor szenved�nk. S�t az �rz�kel�s�nkkel azonosulva v�gyunk az �lvezetekre �s f�l�nk a kellemetlent�l, ami szint�n szenved�st okoz. Azt�n t�vesen azonosulunk a gondolatainkkal, eszm�inkkel, ezek miatt is szenved�nk �s �gy tov�bb.
�� A m�sodik nemes igazs�g szerint a szenved�s forr�sa a testi gy�ny�r�k ir�nti v�gyakoz�s, az �lvezetek keres�se, az �rz�kszervek �lvezete ir�nti v�gy ( pl.:zenehallgat�s), a l�tez�s ut�ni v�gyakoz�s, de ak�r a megsemmis�l�s ir�nti v�gyakoz�s is. A v�gyakoz�s hat�s�ra tov�bb akarunk �lni, ez�rt �jj�sz�let�nk.
�� A harmadik nemes igazs�g a szenved�s megsz�ntet�se.Ha megsz�nik a v�gyakoz�s, feladjuk v�gyainkat �s megtanulunk lemondani a v�gyott dolgokr�l, felszabadulunk. A buddhizmus alapgondolata teh�t el�g egyszer�: ne t�rd magad ha nincs Mercedesed, l�gy boldog a Suzukiddal. Ezt a b�lcsess�get persze egy �tlagos kocsmai " filozof�l�s" sor�n is megismerhetj�k(nem hi�ba mondj�k a buddhist�k, hogy minden tan�t�s maga a Tan�t�s, ir�ny teh�t a kocsma!)Ez a Buddha nev� fick� az�rt lett h�res, mert a gondolatot kiterjesztette a saj�t test�nkre �s elm�nkre is.
��� A negyedik nemes igazs�g a szenved�s megsz�ntet�s�hez vezet� �t, a Nemes Nyolcr�t� �t : a helyes n�zet(ismerni a N�gy Nemes Igazs�got) a helyes sz�nd�k (az el�z� n�zet alapj�n elindulni a felszabadul�s fel�),helyes besz�d, helyes cselekv�s, helyes �letvitel (ezek �ltal�nos erk�lcsi alapelveket jelentenek: ne hazudj, ne lopj , ne l�gy hi�, ne �lj, ne r�galmazz m�sokat, ne gy�l�lk�dj stb.) helyes t�rekv�s (a j�ra) , helyes �bers�g (figyelni saj�t test�nkben �s elm�nkben zajl� jelens�geket) �s a helyes medit�ci� (amellyel megszabadul a szenved�st�l, majd az �r�mt�l �s el�ri v�g�l a t�k�letes k�z�ny�ss�g �llapot�t.)
�� Buddha tanai alapvet�en v�ndor aszk�t�knak �s remet�knek sz�lnak. A t�k�letes k�z�ny�ss�g �s lemond�s fel� t�rekedve nem lehet rendes csal�di �letet �lni, dolgozni, esetleg vagyont gy�jteni. Hal�la ut�n nem sokkal szigor� szab�lyzat alakult ki, mik�nt kell a buddhista szerzeteseknek koldulniuk, (hogy ezzel is megal�zva magukat feladj�k az eg�jukat vagy a hi�s�gukat)Ezek a v�ndor koldusok es�s �vszakban �sszegy�ltek egy-egy laikus buddhista h�z�ban, ist�ll�j�ban, hogy megh�zz�k magukat, �s itt megosztott�k tanaikat egym�ssal. Ezekb�l a k�z�ss�gekb�l alakultak ki a buddhista kolostorok, amelyek k�z�l sok persze az �vsz�zadok sor�n nagy vagyont �s politikai befoly�st is szerzett , de h�t ilyen a szeg�nys�gr�l tan�t� vall�sok sorsa.