A buddhizmus a nagy vil�gvall�sok egyike, a T�vol-Kelet kult�r�inak egyik k�z�s nevez�je Indi�t�l eg�szen Jap�nig . Most bemutatom nektek a zent �s el�zm�nyeit. Kezdj�k a legelej�n.

� … az i.e. 6. �vsz�zadban nagy t�rsadalmi v�ls�g volt. Mindenf�le �j vall�si ir�nyzat jelent meg , szinte minden f�gefa alatt medit�lt egy vall�salap�t�.�

Hat jelent�s ir�nyzat alakult ki ekkor, k�zt�k a buddhizmus, a j�ga �s a dzs�nizmus.
��� A nagy vall�salap�t�si h�v nem meglep�. Egyr�szr�l mindenkit�l elv�rt�k, ak�r harcos vagy paraszti kasztb�l sz�rmazott, hogy tanulm�nyozza a v�d�kat , �regkor�ban pedig �lljon erdei remet�nek �s v�ndor koldusnak , elm�lkedjen a nem evil�gi dolgokon. M�sr�szt a kor�bban kialakult vall�si hagyom�nyok sokaknak nem tetszettek: a papok kasztja egyre komolyabb r�tusokat v�gzett, nem volt ritka a sz�z �k�r vagy l� fel�ldoz�sa , a kir�lyavat�s r�tusa pedig egy �vig tartott. Nem csoda h�t , hogy sz�mtalan guru hirdette tanait, gyakran pedig „ vitaestet” rendeztek.
�� De volt egy dolog amir�l nem nagyon vitatkoztak:a k�z�s alapokr�l, amiket a buddhizmus is mag�val vitt a nagyvil�gba. A reinkarn�ci�, az �jj�sz�let�s tana az egyik.
Az ember a hal�la ut�n, j� vagy rossz v�gyai , tettei alapj�n beutal�t kap a pokolba vagy a mennyorsz�gba.Majd miut�n ott elt�lt�tt n�mi id�t, �jj�sz�letik a F�ld�n. Gautama Buddha

Egyes buddhista ir�nyzatok, mint pl. a tibeti, megtartott�k a pokolb�li „ vak�ci�” gondolat�t, m�sok azonban a hal�l ut�ni azonnali �jj�sz�let�sben hittek, a jutalom/ b�ntet�s itt az, mik�nt is sz�letik �jj� az ember. S�t bizonyos buddhista ir�nyzatok nem is hisznek a reinkarn�ci�ban.
�� Az indiaiak szerint teh�t az ember �jj�sz�letik, de ez a l�tez�s k�rforg�sa nem olyan j�, a c�l, hogy kil�pj�nk ebb�l a k�rforg�sb�l, el�rj�k a nirv�n�t, a megsemmis�l�st.
Az indiai papok sokat vitatkoztak azon, hogy amikor a teremt� isten(Brahman)� megteremtette a vil�got, akkor vajon a vil�g t�bb lett-e , mint maga Brahman ( ez az �nmag�t fel�lm�l� teremt�s ) , vagy nem. A brahmanist�k az ut�bbit vallott�k, szerint�k a vil�g sokf�les�ge csak� ill�zi�, val�j�ban tov�bbra is csak egyetlen l�tez� van, Brahman. A l�t k�rforg�s�b�l val� kil�p�s teh�t azt jelenti , hogy �tl�tunk a vil�g ill�zi�j�n.(m�ja)
�� A buddhist�k m�g erre is r�kontr�ztak: szerint�k m�g az �n (�tman) �s az egyetlen l�tez�, Brahman sem l�tezik. Ellenben a brahmanista elv tov�bbvitele az a gondolat, hogy a nirv�na el�r�s�hez csak fel kell ismern�nk a m�r eleve benn�nk rejl� Buddha�n�nket , teh�t akad er�s hasonl�s�g a k�t felfog�s k�z�tt.

Amitabha Buddha
�� A k�vetkez� cikkemben Buddh�r�l, a vall�salap�t�r�l��rok, aki mindezekkel el�g keveset foglalkozott.