Besz�l� zen

Napsi  2008.10.26. 17:03

Ami�ta a k�z�pkori kereskedelmi utakon meg�rkeztek az els� h�rek a keleti birodalmakr�l, a nyugati embert mindig is leny�g�zte ez a t�voli, misztikusnak t�n� vil�g. A kezdeti fel�letes �rdekl�d�st azt�n n�h�ny igazi fanatikus emelte komolyabb szintre( t�bb magyar is).

Leford�tottak t�bb klasszikus m�vet, p�ld�ul a Tao Te King-et vagy m�s buddhista sz�vegeket.

A modern ember itt szembes�lt el�sz�r ezzel a sz�munkra teljesen �j vil�gszeml�lettel.

A 20. sz�zadban megkezd�d�tt a keleti tanok m�sodik korszaka. Ekkor m�r az ember vall�s�t nem az hat�rozza meg, hogy hova sz�letett, ez�rt az emberek k�nnyebben fordultak egy �j vall�s fel�. A modern, tudom�nyos szeml�let� vil�gban m�r nincs helye vall�snak, viszont a kezdeti optimizmus ut�n most egyre ink�bb �gy t�nik, hogy a nagy k�rd�sekre a tudom�ny sem fog abszol�t v�laszt adni .Ilyen helyzetben a tanok �jra er�re kapnak, a k�nyvesboltok polcai megtelnek az asztrol�giai, t�rrendez�si, sz�mmisztikai �s keleti filoz�fi�val foglalkoz� k�nyvekkel. A zen alapvet�en elutas�tja a sz�veges tan�t�st, �s a tan�tv�ny szem�lyes tapasztalatait hangs�lyozza, m�gis n�h�ny r�vid kis zen sz�veg seg�thet tal�n a legjobban a nyugati embernek abban, hogy k�zelebb jusson ehhez a rejt�lyesnek t�n� tan�t�shoz.

A zen sz�vegek k�preg�ny form�ban is megjelentek, s �gy megtudta az ember, hogy a k�preg�ny nem csak zenekarokr�l, h�tk�znapi dolgokr�l, hanem vall�sr�l is sz�lhatnak. ( A Buddha manga is ugyeb�r k�preg�ny form�ban �r�dott 1972 �s 1983 k�z�tt.)

 �n is , �s gondolom ti is sz�vesebben ismerkedtek meg ezzel a tan�t�ssal, ha nem csak egy hosszan foly� sz�veget, hanem aranyos rajzokat is l�ttok.

      A szerz�, Tsai Chih Chung az egyik legismertebb keleti karikaturista. Tajvan sziget�n sz�letett , els� k�psorait tizenh�t �vesen k�sz�tette. Nev�t a klasszikus keleti irodalmat �s filoz�fi�t k�preg�nybe �t�ltet� sorozatai tett�k ismertt�, ezek egyik jeles k�pvisel�je a Besz�l� zen k�tet. N�h�ny kiv�tellel egy-egy oldalban mond el egy r�vid t�rt�netet , amint �lland� figur�ja, egy szerzetestanonc k�s�r. A t�rt�net v�g�n megpr�b�lja r�vezetni az olvas�t, a t�rt�net meg�rt�s�re. Az oldalak sz�l�n a t�rt�net eredeti nyelven is szerepel, ez a k�naiul tud�k , vagy tanul�k sz�m�ra fontos.

 A zen buddhizmus k�t fajt�ja jap�nul a sz�t�, �s a rindzai zen.

A sz�t� zenben a megvil�gosod�st hossz� folyamatk�nt k�pzelik el, a h�tk�znapi meg�l�sek tudatos meg�l�s�t hangs�lyozz�k. A sz�t� zen k�vet�je sz�m�ra a gyakorl�s m�r maga a megvil�gosod�s.

Ezzel szemben a rindzai zen a hirtelen megvil�gosod�st( szatorit ) �ll�tja a k�z�ppontba: ez egyetlen pillanatba s�r�tett �lm�ny , a feleszm�l�s sokszor egy teljesen h�tk�znapi dolog r�v�n ugrik be , pl. egy ker�t�snek csap�d� kavics zaj�ra. A rindzai zen a tan�tv�ny feleszm�l�s�t k�anokkal pr�b�lja el�hozni. A k�an legt�bbsz�r l�tsz�lag �rtelmetlen k�rd�s , pl. „Hogy sz�l a teny�r, ha tapsol?” , a mester akkor sem fogadja el a logikusnak t�n� v�laszokat.

   Nagyon neh�z a k�an l�nyeg�t megfogalmazni. Arra pr�b�ja r�vezetni a tan�tv�nyt, hogy szabaduljon meg az analitikus v�laszkeres�s m�dszer�t�l, ez�rt olyan feladv�ny el� �ll�tja , amit �gy nem oldhat meg.

 A gyakorl�nak teljes eg�sz�ben a l�ny�v� kell tennie a k�ant, a k�annal kell kelnie �s fek�dnie , m�g a megold�s egyszer csak ott �ll el�tte, teljesen nyilv�nval�an. Ez a v�lasz persze a k�ls� szeml�l�nek teljesen �rtelmetlennek t�nik, de erre kell a mester, aki felismeri �s igazolja a tan�tv�ny lelki teljes�tm�ny�t.

   A legt�bb zen tant�rt�net ilyen k�an , vagy egy k�anhoz kapcsol�dik , de emellett sokkal b�vebb gy�jtem�nyb�l is v�logatnak . A k�tet t�rt�netein is ez a soksz�n�s�g t�kr�z�dik.

Van ebben tanmese, aminek �rtelme els�re nyilv�nval�(nak t�nik) . M�sok zavarosabbnak l�tszanak , �s az olvas�t k�s�r� szerzetesfigura sem old fel mindig minden k�rd�st, de ne adjuk fel az els� pr�b�lkoz�s ut�n, k�nnyen fedezhet�nk fel �j jelent�st egy olyan t�rt�netben is, amit m�r huszadszorra olvasunk. Tsai rajzaiban a szerepl�k megval�s�t�sa k�zelebb �ll az eur�pai k�preg�nyekb�l ismert karikaturisztikus figur�khoz, pl. a j�l ismert belga �s francia sorozatokhoz. M�gis felt�nnek az ismer�s �s jellegzetes elemek, mint az izzadts�gcseppek a szerepl�k feje k�r�l, vagy a meglepett emberek l�tv�nyos hanyatt es�se.:) Viszont a szeml�letm�d teljesen keleti.

Tsai st�lusa kiv�l�an adja vissza az eredeti t�rt�netek sokszor g�nyos , ironikus jelleg�t.

Ja �s m�g valami.:)

A szatori nem term�szetfeletti �lm�ny, hanem �ppens�ggel a tudat legterm�szetesebb �llapota. B�rki megtapasztalhatja, �s k�pzelj�tek valamennyien apr� megvil�gosod�sok sorozat�t �lj�k meg �let�nk sor�n , csak a legt�bben �szre sem vessz�k.

A buddhizmus c�lja,(mint a legt�bb vall�s) az emberek szenved�s�nek cs�kkent�se. Ha a k�nyvet elolvasva elgondolkodsz bizonyos dolgokon �s kicsit jobban �rzed magad, a m� m�r el�rte c�lj�t.:D