Ez egy jap�n versforma. L�nyege , hogy t�m�ja csak a term�szet. Szem�ly nem szerepel benne. 3 sorb�l �ll melyek 5, 7, 5 sz�tagosak. Nem fontos a sorv�gek r�mel�se.A haikut ugyanakkor nagyon er�s zeneis�g jellemzi, r�szben a szimmetrikus forma ritmusa, r�szben a mag�n- �s m�ssalhangz�k hangulati �rt�ke miatt, melyekre a vers r�vids�ge miatt a befogad� is nagyobb figyelemmel van.

A haiku azonban nemcsak versforma, hanem m�faj is. Haiku form�ban �r�dnak a szenrj�-k (tr�f�s alkalmi versek), vagy a dzsiszei-k (hal�l el�tti b�cs�versek) is, ezek azonban nem tartoznak a haiku m�faj al�.

A 7. sz�zadban form�l�dott ki a tanka (vagy vaka), jap�n n�pdalokb�l, n�mi k�nai hat�ssal. �t sorb�l �ll (5-7-5-7-7), az els� h�rom valamely l�tv�ny, vagy az �ltala el�id�zett benyom�s le�r�sa, megfogalmaz�sa, a 4-5. pedig az erre adott reflexi�. Erre a jellegzetess�g�re �p�lt egy t�rsas�gi j�t�k, melyben a valaki �ltal elkezdett vershez m�svalakinek kellett a k�t z�r� sort kital�lnia, a k�vetkez� – �jabb j�t�kos �ltal mondott – h�romsoros egys�gnek pedig ezzel a kett�vel kellett kapcsolatban lennie (renga – l�ncversel�s). �gy alakult ki a tanka ler�vid�t�s�vel a haiku, amely a 17. sz�zadban egyre nagyobb n�pszer�s�gre tett szert, lassan kiszor�tva a hosszabb form�t.

A tradicion�lis haiku elm�let�nek kidolgoz�jak�nt a 17. sz�zad m�sodik fel�ben �lt Macuo Bas�t tartj�k sz�mon. A m�kedvel�k �sszej�vetelein sz�let� haikai no renga sokszor sz�j�t�kokra �p�l�, humoros vers volt – Bas� volt az els�, aki s�lyosabb tartalommal t�lt�tte meg. Ugyanakkor � is �rt k�nnyedebb alkot�sokat (kdzs�ku – bolond vers) a h�romsoros form�ban, ezen ir�nyzat folytat�ja a 18. sz�zadi Karai Szenrdzs� (akir�l a m�fajt is �tnevezt�k szenrdzs�ra). A bas�i elk�pzel�sek meg�j�t�i a 18. sz�zadban Josza Buszon �s – r�szben a 19. sz�zad elej�n – Kobajasi Issza voltak. A 19. sz�zad v�g�n Maszaoka Siki lehelt �j �letet a haikuba (� alkotta meg mag�t a sz�t is, a kor�bbi haikai, ill. hokku nevekb�l).