Jap�nban a sintoizmus �s a buddhizmus a k�t legelterjedtebb vall�s. A lakoss�g kevesebb, mint f�l sz�zal�ka valljamag�t kereszt�nynek, a m�svall�sokhoz tartoz� jap�nok sz�ma �ltal�ban ezrekben m�rhetõ. Sz�munkra szokatlan m�don az elõbb eml�tett k�t vall�s j�l megf�r egym�ssal, az emberek t�lnyom� t�bbs�ge mindkettõt mag��nak vallja. Errõl - �s sokminden m�sr�l Hajime Hirooka, Kiot� egyik legh�resebb idegenvezetõje mes�lt. Komment�r �s m�dos�t�s n�lk�l k�vetkezzenek az õ szavai:

- Ha megk�rdezel egy jap�n embert arr�l, hogy õ buddhista-e, azt tapasztalod, hogy a v�laszad� nem lesz biztos a dolg�ban. Az �letben sint�ist�k vagyunk, �s csak hal�lunkkal v�lunk buddhist�kk�. Esk�või szertart�sunk sint� szerzetes elõtt zajlik. Az �jsz�l�tteket sint� szerezeteshez vissz�k, �j�vkor sint� szent�lyt l�togatunk meg. Minden sint� szent�ly m�s �s m�s feladatot l�t el: van, amelyik j� �zletmenetet biztos�t, van, amelyik seg�t �j t�rsat tal�lnunk, van, amelyik a bõs�ges gyermek�ld�sr�l gondoskodik; van, amelyik betegs�gtõl v�d - egysz�val rengeteg f�le sint� szent�ly l�tezik, mind m�s "feladattal". Hal�lunk ut�n azonban a szertart�st m�r buddhista szerzetes v�gzi. A buddhista papok fõ feladata a halottakkal val� t�rõd�s. A szertart�sok azonban nem a templomban zajlanak, hanem az otthonunkban. Minden hagyom�nyos jap�n otthonnak saj�t olt�ra van. Ez az olt�r valaha nagym�retû volt, manaps�g m�r sokkal kisebbel is be�rj�k. Ezekn�l az olt�rokn�l magunk is elv�gezhet�nk bizonyos szertart�sokat.

A templomok gyakran nem is nyilv�nos helyek, ink�bb a szerzetesek otthonak�nt szolg�lnak. Sok jap�n soha �let�ben nem megy el a templomba. Elõfordul, hogy egy csal�dtag elveszt�sekor nem is tudj�k, melyik templomhoz is tartoznak val�j�ban. Ilyenkor is a szerzetes j�n h�zhoz �s elv�gzi a szertart�st. Ez a hagyom�nyos jap�n buddhista templomokra igaz. A kiot�i Higashi honganji templomhoz mintegy t�zezer m�sik templom tartozik. Ez term�szetesen nem jelenti az �sszes jap�n templomot. Az orsz�gban sok m�s, ehhez hasonl� nagys�g� fõtemplom tal�lhat�.

Maga a buddhizmus Indi�b�l sz�rmazik. Az indiai buddhizmus eredeti form�j�ban nem �rt el Jap�nba. Az eredeti indiai buddhizmus ma m�r Indi�ban sem lelhetõ fel, mind�ssze T�jf�ld�n, Sr� Lank�n �s n�h�ny m�s orsz�gban tal�lhat� meg nyomokban. Az eredeti buddhista tanok meglehetõsen egyszerûek. A k�naiak voltak azok, akik tov�bbfejlesztett�k, �s ez a tov�bbfejlesztett buddhizmus �rkezett meg Jap�nba. Egyes tan�t�sok tal�n m�r K�n�ban sem �lnek, de megtal�lhat�ak a jap�n buddhizmusban. A buddhizmus Jap�nban kezdetben a felsõbb oszt�lyok vall�sa volt, �s mintegy nyolcsz�z �ve terjedt el a n�pess�g sz�lesebb k�reiben. Mivel a k�nai buddhizmus meglehetõsen magas filoz�fiai tartalommal b�rt, sok jap�n szerzetes pr�b�lta k�z�rthetõbb�, praktikusabb�, gyakorlatiasabb� tenni. A Higashi Honganji templomot p�ld�ul egy Sinran n�ven ismert szerzetes alap�totta. Õ az egyik legradik�lisabb szerzetes volt. Azt tan�totta, hogy Amida Buddha nem szab felt�teleket, hanem mindenkit egyform�n a paradicsomba juttat hal�la ut�n. Meg volt gyõzõdve arr�l, hogy elvesz�ti a munk�j�t, ugyanis a papokra nincs sz�ks�ge az embereknek. Õ volt az elsõ buddhista pap, aki megnõs�lt. Ma m�r sz�mtalan csal�dos buddhista szerzetes �l Jap�nszerte. Sinran lesz�rmazottai egy�bk�nt a mai napig e templomban szolg�lnak - imm�r 25 nemzed�k �ta.

Kezdetben e tanok nem voltak t�l n�pszerûek. Sinrant m�g Kiot�b�l is kitiltott�k. Õ erre a rizstermesztõk k�z�tt kezdte el hirdetni tanait. Mintegy �tsz�z �ve ez a vall�s m�r igen erõss� v�lt. Mikor a kereszt�ny portug�lok megjelentek a jap�n partokn�l, a t�bbi orsz�ggal ellent�tben n�lunk nem tudott gy�keret verni. Mikor a hitt�r�tõk megjelentek Jap�nban, sokakat elriasztott az, hogy ellent�tben kor�bbi vall�sukkal a kereszt�nyek istene felt�telekhez k�ti a paradicsomba jut�st.

A templom jelenlegi fõpapja �s a cs�sz�r unokatestv�rek. N�gysz�z �vvel ezelõtt a templomt�l nem messze �p�lt egy m�sik is, melyet ma ugyanaz a csal�d vezet, mint ezt. A m�sik templom neve is igen hasonl� a Higahsi Honganji�hoz: Nishi Honganjinak h�vj�k. A Nishi Honganjihoz tov�bbi t�zezer kisebb templom tartozik. Jap�nban �sszesen mintegy hetven ezekhez hasonl� fõtemplom tal�lhat�. N�gysz�z �vvel ezelõtt az akkori s�gun az�rt alap�totta meg a m�sik, "konkurrens" templomot, mert �gy k�v�nta elker�lni, hogy a templom t�ls�gosan nagy befoly�sra tegyen szert. A k�t templom tan�t�sai k�z�tt nincs semmi k�l�nbs�g, a sz�tv�l�snak kiz�r�lag  politikai okai voltak.

Jap�nban az elhunytakat hamvasztj�k. Gyakran l�tni a templomokban szerzeteseket, akik az apr� fadobozokat viszik a kez�kben. N�h�nyan ugyanis a hamvak egy r�sz�t egy kis fadobozk�ban elhozz�k a templomba, ahol egy szobor vagy nagy kõ al� helyezik õket. Itt a templomban sokezer ember hamvai keverednek a k�zponti szobor alatti �regben. A buddhista temetõkben egy s�rkõ egy eg�sz csal�dhoz tartozik, az alatta nyugv� csal�dtagok nev�t a fal�cek feliratai �r�k�tik meg.

Kiot�ban k�sz�tik a vall�si kegyt�rgyak t�lnyom� t�bbs�g�t. Ezt a munk�t �ltal�ban nõk v�gzik, akik �gy alacsony b�r�rt ugyan, �m m�gis rendszeres munk�hoz jutnak. Ezek az asszonyok f�st�lõket, legyezõket k�sz�tenek �s egy�b, k�zi munk�t ig�nylõ munk�t v�geznek. A munka minõs�g�t megõrzendõ nem teljes�tm�ny ut�n kapj�k a fizet�s�ket, hanem havi fix b�r�rt dolgoznak. Tov�bbi �rdekess�g, hogy e fizet�s �veken �t nõ, �m egy bizonyos idõ eltelt�vel �jra cs�kkenni kezd. Egyes kiot�i utc�kban �vsz�zadok �ta ugyanazok a kereskedõcsal�dok �lnek �s �rulj�k port�k�ikat. Sok utc�ban tûz�ll� �p�leteket tal�lunk, ahol a kereskedõk a gyakori tûzv�szek elõl v�dt�k �rt�kes t�rgyaikat.

A legyezõket gyakran a boltok h�ts� r�sz�ben l�võ mûhelyben k�sz�tik, kiz�r�lag k�zimunk�val. A legyezõk �ra igen v�ltozatos, ezer Forintt�l eg�szen t�bbsz�zezerig terjedhet. Az ilyen mûhelyekben �ltal�ban p�lyakezdõ fiatalok, illetve nyugd�jasok dolgoznak, akik �gy k�v�nj�k kieg�sz�teni j�vedelm�ket.

A h�res k�zi fest�sû porcel�ned�nyeket is az ehhez hasonl� mûhelyekben k�sz�tik �vsz�zadok �ta. A technol�gia alig v�ltozott, eltekintve a ki�get�s m�dj�t�l, mely ma m�r a sokkal kev�sb� tûzvesz�lyes villanykemenc�kben t�rt�nik.

A Higashi honganji templom fõpapja egy idõ ut�n visszavonul hivat�s�b�l �s a Sh�seien kertben l�võ �p�letbe k�lt�zik. Itt �l hal�l�ig. A kert a 17. sz�zadban k�sz�lt, a kor st�lus�ban. Tokugava s�gun hatalomra jut�sa ut�n rengeteg ehhez hasonl� kert �p�lt a hatalmi centrumokat jelentõ templomok �s kast�lyok k�zel�ben. Tal�lkoz�kat, �nneps�geket rendeztek benn�k. Ennek megfelelõen a kertek tele vannak hidakkal, apr�, rejtett �sv�nyekkel, pihenõkkel. A kertbõl term�szetesen nem hi�nyozhat a teaszertart�s �p�lete sem. Jap�nban szinte minden szabadt�ri v�zben - �gy itt, a kertben is - halak ny�zs�gnek.

T�rj�nk most vissza a vall�shoz. A sintoizmus a mi eredeti vall�sunk. E vall�snak nincs szent k�nyve, szobra, nincs alap�t�ja, eleinte m�g �p�let sem tartozott a szertart�sokhoz. A szent helyek jel�l�se mind�ssze egy k�t�llel t�rt�nt. Kiv�lasztottunk egy kis ter�letet, k�t�llel k�rbeker�tett�k, �s m�ris k�sz volt a szent hely, melyet mindenki tiszteletben tartott.

Az ilyen helyeken isten helyett ink�bb szellemek lakoznak: a hegy szelleme, egy �reg f��, de ak�r egy ember� is lehet. E szent�ly, vagyis temang� v�dõszelleme egy r�gen �lt ember. Az ima elmond�sa elõtt a h�vek p�nzadom�nyt dobnak a gyûjtõbe, majd valamilyen m�don felh�vj�k magukra a hely szellem�nek - kamij�nak - figyelm�t. Erre szolg�l a k�t kim�rt taps, illetve az ilyen helyeken megtal�lhat� kis harang vagy csengõ. Mikor a kami alszik, nincs ereje. Mielõtt elmondjuk k�v�ns�gunk, valahogy fel kell õt �breszten�nk. Ez a m�r eml�tett m�dokon t�l ak�r egy dal el�nekl�s�vel, t�nccal, sõt, szak� iv�s�val is t�rt�nhet. Amikor teh�t a kami mozog, nagyobb ereje van - a sintoizmus r�m egyszerû vall�s... A szent�lyben �lõ szerzetes otthon�ban a k�v�ncsi l�togat�k felpr�b�lhatnak n�h�ny kimon�t, sõt, egy poh�r z�ld te�t is kaphatnak. �n, Tin�val m�r ittam igazi jap�n z�ldte�t �s nagyon finomnak tal�ltuk.A kimon�k �ra a nagyon dr�ga �s a megfizethetetlen k�z�tt mozog. Az akci�s kimon�k "mind�ssze" hat-nyolcsz�zezer Forintba ker�lnek. A szent�ly nemcsak saj�t maga, hanem a k�zleked�si balesetekben meg�rvult gyerekek sz�m�ra is gyûjti az adom�nyokat.

A sint� szent�lyek elõtt gyakran l�tunk sz�nes l�mp�kat, melyeken k�l�nb�zõ feliratok olvashat�ak. Ilyen l�mp�kat azok akaszthatnak a szent�ly fal�ra, akik egy adott m�rt�kû adom�nnyal seg�tik a szent�ly mûk�d�s�t.