A jap�n cs�sz�r udvar�ban �nnepi alkalmakkor te�t szolg�ltak fel m�r a 8. sz�zadban. Termeszteni azonban csak a 12. sz�zadban kezdt�k el. A hagyom�ny szerint az els� cserj�t Eisai pap, a zen-buddhizmus els� jap�n szekt�j�nak megalap�t�ja hozta K�n�b�l.
A cs�sz�ri udvarban felszolg�lt �n. imperial te�t Uji v�ros k�zel�ben lev� hegyen sz�retelt�k. Az �ltetv�nyt sz�les, m�ly �rkokkal v�dt�k, a sorok k�zeit mindennap sepert�k. Fel�gyel�k serege �gyelt a sz�retel�kre, akiknek naponta kellett f�r�dni�k. A munka Eisai �tmutat�sa szerint folyt. A leveleket a cserj�kr�l kora hajnalban, a harmat be�llta el�tt kellett leszedni, majd megpir�tani egy pap�rlapon an�lk�l, hogy a pap�r meggyulladt volna. Azaz nagyon gyenge t�z�n. V�g�l bambuszlevelekkel lez�rt ed�nyekbe kellett tenni. Egy-egy nagym�ret�, n�gy f�llel ell�tott cser�pfaz�k k�tsz�z f�s k�s�rettel �rkezett az udvarba. Ennek a kiv�teles b�n�sm�dban r�szes�tett te�nak kiv�teles �rt�ke volt m�g a 18. sz�zadban is. Tal�n nem t�nik t�lz�snak az, amit Engelbrecht K�mpfer, a Holland Kelet-indiai T�rsas�g orvosa mes�lt. Egy alkalommal a T�rsas�g igazgat�j�val kihallgat�son volt a cs�sz�rn�l. Amikor felszolg�lt�k a te�t, az egyik szolg�lattev� el�kel�s�g a cs�sz�t �tny�jtva figyelmeztette: �gy igya meg, hogy ez a cs�sze tea egy itseb�t �r. (Az itseb� egy n�gysz�gletes aranyp�nz.)
Maga a cs�sze is �rt�kes volt. A cs�sz�r sz�vesen t�ntette ki vele alattval�it, amit azonban a megaj�nd�kozott hal�lakor illett visszaadni. El�fordult, hogy zsoldk�nt is te�scs�sz�t adtak, s�t az is megesett, hogy egy hadvez�r katon�i el�tt �sszet�rte uralkod�j�t�l kapott te�scs�sz�j�t mondv�n, hogy � csak annak darabjaival tud zsoldot fizetni. Az imperial te�t egy, a 18. sz�zadban maatsubosnak mondott, akkor m�r ritkas�gsz�mba men� v�z�csk�kban tartott�k. �gy v�lt�k, benne a tea hat�ereje megn�, s�t a r�gi, romlott tea visszanyeri erej�t.
A v�konyfal�, z�ldesfeh�r, hord� form�j�, sz�knyak� v�z�k a hagyom�ny szerint a Tajvan k�zel�ben l�v� Mauri-sziget agyag�b�l k�sz�ltek. A szigetet az istenek b�ntet�sb�l els�llyesztett�k. V�z al� ker�ltek az ed�nyek is, melyekb�l sokat hoztak felsz�nre a b�kaemberek. A k�nai keresked�k megv�s�rolt�k t�l�k, �gy jutott bel�l�k Jap�nba is. A v�z�kat deform�lt�k a r�tapadt kagyl�k �s korallok. Tiszt�t�skor azokat nem kapart�k le teljesen, az adta meg hiteless�g�ket, n�velte �rt�k�ket. A legnagyobbakat p�ld�ul csak a cs�sz�rnak volt joga megvenni.
A K�n�ban tanult Eisai sokat tett a tea n�pszer�s�t�s��rt. Igaz, praktikus c�l is vezette, a tea megszerettet�s�vel akarta p�rtfog�j�t leszoktatni az alkoholr�l. A te�r�l r�piratot �rt, mely bevezet az eg�szs�g meg�rz�s�nek titk�ba. Az eg�szs�g �t szerv (m�j, t�d�, sz�v, l�p �s vese) m�k�d�s�nek �sszhangj�n alapul. Mindegyik szervnek �zl�sbeli "kedvence" van.

A m�j szerti a savas �zt, a t�d� a cs�p�set, a sz�v �s a vese a keser�t,a l�p az �deset.A szervek k�zt a sz�v az uralkod�, az �zek k�zt a keser�.Ha te�t iszunk, mely keser�, a sz�v meger�s�dik, test�nk mentes lesz a betegs�gekt�l.

Eisai a k�naiakat �ll�totta p�ld�ul: "K�na nagy orsz�g�ban sok te�t isznak, aminek k�vetkezt�ben nincsenek sz�vbetegs�gek, �s a n�p hossz� �let�. A mi orsz�gunk tele van b�gyadt, sov�ny emberekkel, s ennek egyszer�en az az oka, hogy nem isznak te�t."
A jap�n �letben jelent�s szerepet j�tsz�, m�ig is �l� teaszertart�s a k�nai zen-buddhista tea�ldozatb�l fejl�d�tt ki. A 15-16. sz�zadban jap�n teamesterek - Murata Shuko, Sen no Rikyu - t�k�letes�tett�k eur�pai ember sz�m�ra nehezen �rthet� eszt�tikai �lm�nny�. (A keleti vil�gszeml�let nem "�n" k�zpont�, az ember a term�szet r�szek�nt tartja sz�mon saj�t mag�t.)
A nyugati orsz�gokban elterjedt teaszertart�s elnevez�s nem fedi pontosan a szok�s jap�n nev�t. A "cha-no-yu" sz� szerint teavizet jelent, a "chado" pedig a te�z�s �tj�t-m�dj�t. A teaszertart�sok kezdetben a nagy kolostorok templomaiban zajlottak, az els� teamesterek maguk is szerzetesek voltak.
A legnagyobb elismer�st a kyot�i Daitoku-ji �s a Kyot� melletti Myoki-an templom teah�zai v�vt�k ki, ez ut�bbit �ll�t�lag Sen no Rikyu tervei szerint �p�tett�k 1582-ben.
Sen no Rikyu, minden id�k legnagyobb teamestere (chain) �rtelmez�se szerint a teaszertart�s az �n. wabi �s sabi eszt�tikai elven alapul. A "wabi" kifejez�s a rem�nytelens�g �s az egyed�ll�t, az elveszetts�g �rz�s�t jelenti, mely a "tea �tj�n", a bels� nyugalom megtal�l�s�ban old�dik fel. A sz�ps�g az egyszer� �s term�szetes dolgokban rejlik, �s a t�rgyak kiv�laszt�s�val, azok saj�tos �s nem mindennapi felhaszn�l�s�val jut kifejez�sre. A "sabi" kifejez�s jelent�se: mag�nyos, csendes, patin�s. Mindezek megval�sulnak a teaszertart�s folyam�n, mely korok szerint kisebb v�ltoz�sokon ment �t, de l�nyege v�ltozatlan maradt.
A vend�gek egy kis kerten �t jutottak a teaszob�ba, vagy az �n�ll� teah�zba. A kertm�v�szet �sszef�gg�tt a teaszertart�ssal. Sok teamester foglalkozott kertek tervez�s�vel is. Sen no Rikyu tervezte p�ld�ul a Myoki-an templom kertj�t is. A jap�n kert nem eur�pai �rtelemben vett vir�goskert volt, hanem eszm�nyi term�szetet �br�zolt a hegy �s v�z jelk�p�vel, vir�gok n�lk�l, k�vekkel, moh�kkal, hidakkal.
A teah�z vagy pavilon mag�nyos, ig�nytelen kunyh� l�tszat�t keltette. Mintak�pe a paraszti lak�h�z volt, b�r a gazdagabb keresked�k h�zai sem sokban k�l�nb�ztek t�l�k. Alacsony, 80x60 cm-es ajtaja mindenkit meghajl�sra k�nyszer�tett, f�ggetlen�l t�rsadalmi rangj�t�l. A hagyom�ny szerint ez Rikyu teamester �tlete volt.
A helyis�g nem volt nagyobb, mint amekkora felt�tlen�l sz�ks�ges volt, k�r�lbel�l 8 n�gyzetm�ter. A kicsiny ablakok magasan helyezkedtek el, nem ny�jtottak kil�t�st a kertre.
A szob�nak saj�tos megvil�g�t�st biztos�tottak, s a val�s�gosn�l nagyobbnak t�ntett�k fel. A padl�t 5-6 cm-es gy�k�ny (tatami) bor�totta, ezen �ltek a vend�gek. A szertart�son sohasem vett r�szt sok ember, a teamester �ltal�ban 3-5 vend�get h�vott meg.
A teaszoba legfontosabb r�sze �s egyetlen �kess�ge a falif�lke (tokonoma) volt, amelybe buddhista kalligr�fi�t, vagy az �vszaknak megfelel� t�jat �br�zol� tekercsk�pet helyeztek el. El�tte vir�gtart�ban vir�g d�szlett. A teaszertart�ssal kapcsolatosan sz�letett meg, majd �n�ll�an fejl�d�tt tov�bb az ikebana. (A vir�g a buddhizmusban a tan�t�i tiszts�g �thagyom�nyoz�s�nak volt a jelk�pe.) A hagyom�ny szerint Sen no Rikyu elpuszt�totta kertj�t, mert tudom�s�ra jutott, hogy vend�gei h�res vir�gai miatt akarj�k megl�togatni �t. Felindul�s�ban kit�pte a kert minden vir�g�t, s az elk�pedt vend�gek csup�n a falif�lk�ben l�ttak mind�ssze egy sz�l krizant�mot, de az k�pviselte neme minden sz�ps�g�t.
A vend�gek a szob�ba l�pve, el�sz�r a tekercsk�pet csod�lt�k meg, majd helyet foglaltak a gy�k�nyen. A padl�ba m�ly�tett par�zstart� felett �nt�ttvas �stben forrt a v�z, a benne elhelyezett vasdarabk�kt�l t�voli v�zes�s hangj�ra eml�keztetve.
A teamester kis hengeres teaportart�b�l apr� bambuszkan�lk�val porr� �r�lt z�ld te�t tett a cs�sz�be, majd az �stb�l fa mer�t�kan�llal forr� vizet �nt�tt r�, s kis bambusz-sepr�vel felkeverte. Az �gy elk�sz�tett te�t egyenk�nt ny�jtotta �t a vend�geknek. K�zben az �stben a kifogy� vizet egy ker�mia faz�kb�l p�tolta.
A te�t nem illett egyszerre felhajtani. H�rom lass� kortyot �rt el� a szertart�s. A tea �lvezete a mindennapi �letb�l val� kikapcsol�d�s, b�k�s elm�ly�l�s �s k�nnyed t�rsalg�s eszt�tikai �lm�ny�vel p�rosult. A teaszertart�s kialakul�sa idej�n Jap�nban feud�lis harcok d�ltak. Nem csoda teh�t, hogy a szenved�sekbe belef�radt emberek b�kess�g ut�ni v�gya teljes�lt a szertart�sok folyam�n.
Az eszk�zk�szlet a te�z�s szellem�t t�k�letesen szolg�lta, s alkot�elemei egyenk�nt is iparm�v�szeti �rt�ket k�pviselnek. Magas sz�nvonaluk a megrendel� �zl�s�nek �s a m�v�szi kivitelez�s p�ratlan harm�ni�j�nak k�sz�nhet�.
A teaszertart�s legbecsesebb ed�nye a te�scs�sze (chawan). Az irodalmi, m�v�szeti, filoz�fiai t�m�k mellett napirenden volt a teaker�mia �rt�kel�se is.
A teamesterek kezdetben r�gi, 10-13. sz�zadi k�nai cs�sz�ket haszn�ltak. Mivel sz�muk korl�tozott volt, �j ed�nyform�t kellett keresni�k. A koreai f�letlen rizsest�lka, majd a mint�j�ra k�sz�lt jap�n ker�mia te�scs�sz�k t�k�letesen megfeleltek a teaszertart�s k�vetelm�nyeinek. Fontos volt a j� anyag (a jap�nok a ker�mi�t nem tekintett�k mesters�ges anyagnak), a k�zbe ill� forma, a finom tapint�s� fel�let. A cs�sz�t k�t k�zre kellett fogni. Ez a mozdulat a szertart�sban jelk�pes �rtelmet kapott: az anyagnak �s a melegnek �rint�se kapcsolatot jelentett a mesters�gessel �s a term�szetessel.
A cs�sz�k megform�l�s�ban ker�lt�k a szimmetri�t �s az ism�tl�d�st. A te�scs�sz�ket korongol�s ut�n kiss� benyomt�k, a m�zakat szab�lytalanul csorgatt�k r�juk. Sokszor nem is fedt�k be vele t�k�letesen a fel�letet. Igazodtak az �vszakokhoz is. T�len vastagabb fal�, �bl�s, s�t�tebb m�z� cs�sz�ket haszn�ltak, ny�ron pedig laposabb, t�lform�j�akat, vil�gos m�zzal. A teaker�mi�t a mesterek maguk rendelt�k meg �s v�lasztott�k ki. �gy k�zvetlen hat�st gyakoroltak a ker�miam�v�szet fejl�d�s�re. A teamesterek �s a keramikusok egy�ttm�k�d�s�nek eml�k�t �rzi p�ld�ul az "oribe" ker�mia, mely Futura Oribe teamester nev�t viseli.
A jap�n ker�miam�vess�g remekei a k�zzel form�lt �n. raku cs�sz�k. (A raku sz� �r�met jelent.) A Raku csal�d tagjai k�sz�tett�k 14 gener�ci�n kereszt�l, a 16. sz�zadt�l eg�szen a 20. sz�zadig. Az els�ket m�g Sen no Rikyu teamester rendelte meg. Sz�ps�g�k "ig�nytelen�l" egyszer� form�jukban rejlik. Sz�n�k fekete vagy v�r�s(a kedvenc sz�nem), ritk�bban feh�r. Az egyedi darabokat olykor k�lt�i n�vvel illett�k: �szi m�lyvalev�l, Fuji hegy, Oharal asszony...
Az iparm�v�szet legszebb f�mmunk�i k�z� tartoznak a dombor� d�sz�t�s� �nt�ttvas v�zforral� �st�k (chagama). Els� p�ld�nyai a 16. sz�zad m�sodik fel�ben k�sz�ltek.
A jap�n teaportart�k (chaire) kicsiny, 5-10 cm magas, hengeres, v�llas ker�miaed�nyk�k voltak lapos, elef�ntcsontb�l k�sz�lt fed�llel. (A teapor sz�m�ra az els� id�kben k�nai gy�gyszeres vagy olajtart� ed�nyeket is haszn�ltak.)
Esetenk�nt forr�ztak tealev�lb�l is te�t (sen-cha), ehhez k�sz�ltek ki�nt�cs�ves kann�k kicsiny cs�sz�kkel.
A teaszertart�s eszk�zk�szlet�t �dess�gtart� dobozok �s �teltart�k eg�sz�tett�k ki. A te�z�s el�tt gyakran szolg�ltak fel �teleket �s �dess�geket.
Az ed�nyeket nagy becsben tartott�k, apr� mint�s selyemzacsk�kba tett�k �s �gy helyezt�k egy falif�lk�ben �ll� bambusz�llv�nyra. A selyem sz�n�t az ed�nyek sz�ne szerint v�lasztott�k meg.
A teaker�mia minden darabja egyedi volt, nem alakultak ki egyforma t�rgyakb�l eur�pai �rtelemben vett k�szletek. A mi k�szleteink a keleti ember sz�m�ra haszontalan ism�tl�d�snek t�nhettek. Ha p�ld�ul a szertart�s folyam�n kerek �st�t haszn�ltak, a vizesed�ny felt�tlen�l szegletes volt. Fekete m�z� cs�sz�hez pedig nem haszn�lhattak feket�re lakkozott teadobozt. M�g a vir�gok kiv�laszt�s�n�l is k�r�ltekint�nek kellett lenni. Nem ker�lhetett a falif�lk�be vir�gz� szilvafa-�g, amikor a kertet h� bor�totta.
A porcel�ngy�rt�s megindul�s�val a 17. sz�zadt�l k�sz�ltek nagyobb mennyis�gben porcel�ncs�sz�k is, f�leg eur�pai megrendel�sre. Maguk a jap�nok azonban tov�bbra is a teaszertart�shoz jobban ill� ker�mi�t haszn�lt�k.
A jap�nok sz�vesen �tkeztek �s te�ztak a szabadban. Charlevoix jezsuita pap a 18. sz�zad k�zep�n hossz� id�t t�lt�tt Jap�nban. Err�l k�nyvet �rt, benne hasznos inform�ci�kkal a te�r�l is. Egy �ti teaf�z� nagyon megtetszhetett neki, mert le is rajzolta, m�gpedig pontos m�rettel ell�tva, azokra gondolva, akik hasonl�t szeretn�nek maguknak csin�ltatni.

(jap�n te�skanna)

A vasalt l�d�ra eml�keztet� szerkezet f�b�l k�sz�lt, lakkozva volt, ajtaja r�zlemezb�l. K�t szintre osztott�k, a fels�ben helyezt�k el a teaf�z� ed�nyeket. A jezsuita pap rajz�n "L" jelz�ssel ell�tott, bel�l �nozott, nagy r�zed�nyt a teav�z forral�s�ra haszn�lt�k. A tetej�n h�rom ny�l�s l�that�, mindegyik fed�llel. Az els�n kereszt�l t�lt�tt�k be az ed�nybe a hideg vizet. A m�sodikban egy szenes meleg�t�t helyeztek el, melyen alul �s oldalt ny�l�sok voltak, hogy a sz�n �g�s�hez leveg� juthasson be. Az ed�ny harmadik ny�l�s�n pedig a forr� vizet �nt�tt�k ki. A hasonl�, "M" jelz�s� kisebb ed�ny a hideg v�z t�rol�s�ra szolg�lt.
A szerkezet als� r�sz�ben h�rom lakkozott doboz helyezkedett el. Egyikben a tea elk�sz�t�s�hez �s fogyaszt�s�hoz sz�ks�ges eszk�z�k kaptak helyet. A m�sodiknak kett�s fala volt, a k�ls� r�szben tartott�k a szenet �s a t�zszersz�mokat, a bels� r�sz�ben pedig n�h�ny te�scs�sz�t. A harmadik egy h�romr�szes �teldoboz azoknak az �teleknek, melyeket a tea mell� szolg�ltak fel.
Gondos rajz k�sz�lt a r�z te�skann�r�l is, melynek als�, sz�kebb r�sze pontosan illeszkedett az "L" jelz�s� r�zed�ny ny�l�s�ba, hogy a meleg v�z megakad�lyozza tartalm�nak kih�l�s�t. A te�scs�sze alj�ra kis cs�vet helyeztek, amelybe fanyelet illesztettek. A k�szletet kieg�sz�tette egy kerek doboz a portea vagy a tealev�l sz�m�ra, valamint egy adagol�kan�l �s egy kis kever�. Ne feledkezz�nk meg a k�zn�p te�j�r�l sem! Nekik a finom portea helyett megtett�k az �regebb levelek is, melyeket egy nagy �stben forraltak. Az �st�t befedt�k egy arra t�k�letesen illeszked� sz�r�vel, hogy a levelek ne j�jjenek fel a felsz�nre. Ha nem haszn�ltak sz�r�t, akkor a leveleket egy kis zacsk�ba tett�k. Az �st reggelt�l estig a t�z�n �llt, mindenki, aki megszomjazott, innen mer�tett. Mellette �llt egy hideg v�zzel telt ed�ny, hogy ki-ki kedve szerint h�thesse az italt. A szeg�ny ember olykor teav�zben f�zte meg a rizs�t, amelyet �gy �rt�kesebbnek tartott. A r�gi, erej�t vesztett tealevelek sem mentek veszend�be. Selymet festettek vel�k sz�p gesztenyesz�n�re.